Az egyik RMDSZ reformhoz kapcsolódó kijelentésedben a területi szervezetekre való nagyobb odafigyelést szorgalmaztad. Érvelésedben a területi szervezetek választások utáni súlyvesztését, kiürülését hangsúlyoztad. Mikortól kezdett tetten érhetővé válni a helyi szervezetek központi vezetés általi elhanyagolása? Mit lehetne tenni e folyamat visszafordítása érdekében?
Már a 2000-es választások után több területi szervezet is kezdett kiürülni, az értékes embereket sajnos a területi, helyi RMDSZ-ek nem tudták megtartani. Ez a folyamat a 2004-es választások után felgyorsult két okból is kifolyólag: az RMDSZ szervezeteiben munkát vállaló személyek vagy kormányzati tisztségeket töltöttek be országos és helyi szinten, vagy a versenyszférában igazoltak át, és a legtöbb helyen ezeket a veszteségeket nem pótolta a szervezet. Ugyanakkor a választások után a legtöbb esetben a területi szervezeteknek nem volt beleszólása bizonyos tisztségek elosztásában/leosztásában, legtöbb esetben az SZKT felhatalmazása alapján az Operatív Tanács döntött sokszor figyelmen kívül hagyva a területi szervezetek javaslatait. A folyamat visszafordítása érdekében elsősorban egy országos stratégia alapján a hatékonyságot figyelembe véve megfelelő, felkészült személyeket kell bevonni a területi szervezetek munkájában és bizonyos döntési hatáskörökkel is felruházni a területi szervezeteket, mert ellenkező esetben már az Uniós parlamenti választások alkalmával meglepetések érhetik a szervezetet.

Ebben a bizarr belpolitikai helyzetben, az uniós parlamenti választásokra való felkészülés és a csatlakozás jegyében, mi az esélye az RMDSZ reformról való diskurzus Szövetségen belüli tényleges napirendre tűzésére?
Sajnos a jelenlegi belpolitikai helyzet nem segít a valós reform végrehajtásához, hisz ehhez nyugodt külső körülményekre lenne szükség. De véleményem szerint a folyamat elindult, és mindenki belátja, hogy az elmúlt 17 évben sokat változott a hazai politikai élet, mások lettek a kihívások ezért az eszközöken is változtatni kell. Ha romániai magyarság érdekeit akarjuk hatékonyan továbbra is képviselni akkor szükség van a változásokra és ezeket mielőbb meg kell tenni: úgy a szerkezeti mint személyes változásokat.

A reformról szóló vita ellaposodása többek közt annak is köszönhető, hogy egyes RMDSZ-es politikusok nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget a nyár folyamán megfogalmazódott változtatási igényeknek?
Azt gondolom, hogy a reformról szóló vita természetszerű a Kongresszus előtt, de az utóbbi félév történéseit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ennek generálói a fiatal politikusok voltak, akik nem gondolkodhatnak 5-10 évben. Számukra egyre világosabbá vált, hogy az RMDSZ jelenlegi struktúrája még a következő választásokat sem bírja ki, és ezért szükséges a kongresszuson bizonyos döntéseket meghozni. Természetesen akik ezáltal veszélyeztetve érzik saját pozíciójukat, hisz a reform elengedhetetlenül személyi áldozatokkal is jár, azok próbálják ezt a folyamatot lassítani esetenként akadályozni.

A reformvitához hozzászólók nagytöbbsége a választópolgárokkal való gyenge kapcsolattartást veti az RMDSZ szemére. Vészjóslatok szerint a Szövetség – választópolgárok kötelék további gyengülése az RMDSZ politikai színpadról való eltűnését is eredményezheti. Mit lehetne tenni e kapcsolat mielőbbi, új alapokon történő újjáépítése, újjáélesztése érdekében?
A Szövetség és a választópolgárok kapcsolata elsősorban a helyi szervezetekre hárul. Ezt a feladatot, sem az Operatív Tanács sem az Ügyvezető Elnökség nem tudja ápolni, újjáépíteni. De ehhez kellenek az erős helyi és területi szervezetek, külön stratégiák: Szórványra, Partiumra és Székelyföldre, valamint városokra és falvakra. Ugyanakkor nagyon fontos szerep jut ebben a politikusokra, a személyes kapcsolatokra valamint az új személyek megjelenésére, hisz sok esetben a személyek kudarcát, ígéreteiknek be nem tartását a Szövetségen kérik számon. Amennyiben a hazai magyarság nagy többségével sikerül kiépíteni a közvetlen kapcsolatot és azt folyamatosan ápolni, akkor a választási küszöb átlépése nem okozhat nehézséget az RMDSZ számára.

Az RMDSZ programjában a Kolozsvári Nyilatkozat óta szerepel az autonómia kivívása. Azóta eltelt szűk 15 esztendő, de ahhoz, hogy az erdélyi magyarság önrendelkezéséért folyó küzdelemében eredménycsírák jelentkezzenek külső, kényszerítő ráhatás szükségeltetett (belső, majd külső ellenzék fellépése). Ezt követően született meg többek közt a kisebbségi törvénytervezet, amelynek vitája kisebb-nagyobb megszakításokkal zajlik a parlamentben, és alakult meg a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. Az elmúlt 15 évben miért kezelte az RMDSZ tabuként az önrendelkezés kérdését?
Az RMDSZ-nek elsősorban a romániai magyarsággal és saját tagjaival kellett az autonómia fogalmát letisztázza, hisz még ma is sokan sokféleképpen értelmezik az autonómiát. A valósághoz viszont az is hozzátartozik, hogy az autonómiákat általában a kisebbségeknek kell kivívniuk, de a többségnek kell elfogadnia. Én azzal tudom magyarázni az RMDSZ stratégiáját az autonómiával kapcsolatosan, hogy elsősorban meg akarta értetni a többséggel, hogy valóban mit akar (sajnos ez kevésbé sikerült), és ezzel párhuzamosan folyamatosan várták a megfelelő alkalmat. A 2004-es választások után a Szövetség kényszerpályára került az autonómiával kapcsolatosan, hisz a választók jogosan kérik/kérhetik számon, az Együtt az autonómiáért választási szlogent. 

A vitához hozzászóló RMDSZ-es politikusok az SZKT ellaposodását, kiürülését, a különböző testületek és tanácsok közti átláthatatlan viszonyokat kritizálták. Milyen strukturális változtatásokat tartanál helyénvalónak a hatékonyabb szerkezet kialakítása érdekében?
Mindenekelőtt a SZET és az SZKT szükségszerűségének átgondolására van szükség. A jelenlegi állapotot elfogadhatatlannak tartom, hisz a SZET alig tudott összegyűlni, SZKT bizottságai nem működtek, érdemi vita nem volt az üléseken sajnos az azonos politikai vélemény az SZKT ellaposodásához vezetett, de ehhez kellett a mi hibás döntésünk is, amikor bizonyos hatáskörökkel felruháztuk az Operatív Tanácsot és az Ügyvezető Elnökséget. A jövőben erősíteni kell a TEKT-et, több jogosítvánnyal kell ellátni. Az Operatív Tanács helyét egy 7-9 tagú Elnökség kellene, átvegye. Teljesen át kell szervezni az Ügyvezető Elnökséget, mindössze végrehajtó feladatokkal ellátni. Az SZKT és a SZET-et összevonni és létrehozni az Országos Küldöttgyűlést.